A negyedik napunkon elsőként Godmanstone-ba megyünk, itt található a már bezárt, legkisebb angliai kocsma, a Smith’s Arms pub, aminek a működési engedélyét II. Károly (1630-1685) adta meg, mikor nem akarták őt kiszolgálni ennek hiánya miatt. Ha már arra jártunk, megnéztük a falu templomát, amelyből sok hasonlót láttunk Anglia szerte.
 |
| Godmanstone |
Innen nincs messze a Cerne Abbas-i óriás. A krétamészkőbe vájt alak eredete, célja nagyjából ismeretlen, akárcsak a második napon látott wilmingtoni Long Man-é. Az országszerte itt-ott látható lóalakok, pl. az osmingtoni, vagy utunk egy későbbije, az uffingtoni White Horse léte is elgondolkodtató. Jelenleg a wiki szerint lóból/'úgynézkiminthalólenne'-ből 19 létezőt tartanak nyilván. Mindenesetre látványosak, a Cerne Abbas-i óriási fütyije miatt ráadásul fennmaradt a sztori, miszerint a látvány zavarta a prűd Viktória királynőt, ezért uralkodása idejére kitakartatta a férfiú e nemesb testrészét. Ma már teljes nagyságában látható, csodálkoztam is, hogy a velünk egyidőben ott tartózkodó iskolások nem röhögcséltek rajta, sőt, készségesen nekiálltak az alak lerajzolásának, amikor a tantóbácsijuk erre kérte őket.
 |
| Cerne Abbas |
 |
| Lyme Regis |
 |
| Pusszantva! |
Ezután következett a Jurassic Coast, azon belül konkrétan Lyme Regis. A tengerpart itt tele van fosszíliákkal, mi is találtunk jó néhányat. A kisvárosban minden a maradványokról szól, még a sirályok is ammoniteszes lámpavasakon ücsöröghetnek. :)Keresgélés után sétáltunk még egyet a városban, itt fotózom ezt a cukker rendszámot, ami ráadásul walesi is.
Ezután Chesil Beach felé vesszük az irányt, ami még a Jurassic Coast része és ahol egy speciális kavicsturzás látható a tengerpart vonalával párhuzamosan. Az a sajátossága, hogy a kavicsok nagysága egyik irányból a másikba finomodik, illetve durvul. Földrajzilag nem megmagyarázott jelenség.
 |
| Chesil Beach |
Estefelé a többiek még lemennek a tengerpartra, csak most nem arra részére, ahol tegnap este voltunk, én maradok az étteremben, iszogatok, olvasgatok, netezek. Később megjönnek ők is és ismét mindenki rácuppan a hálóra, majd, mikor az étterem 11-kor bezár, visszavonulunk, hogy a madarak „énekét” hallgatva megpihenjünk. Az idő jó, kellemes, bár másnap reggel, a sátrakat elbontva konstatáljuk, hogy valami ragacsos izé lepte be a sátorlapokat; valami láthatatlan permet hullhatott a fákról, vagy nemtom.
 |
| Durdle Door, még mindig |
Ja, és G – aki egy gyönyörű csodaszarvas mozaikot alkotott Portugáliában, Azenha településen, önkéntes munka keretében, ha arra jár bárki is, nézze meg – asszem itt mesélte azt a viccet a kb. 3-ból, amit meg is tudtam jegyezni:
- Miért nehéz József Attilával barkochbázni?
– Mert már egy hete csak a mamára gondol… :)
 |
| Az újjászületés, a megújulás és a Nap jelképe Azenha-ban |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése