A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ybl és Lechner nyomában. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ybl és Lechner nyomában. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. július 3., csütörtök

Ybl és Lechner nyomában építészeti séták - Séta a Palotanegyedben

A Palotanegyedről már hallottam anno az Imagine Budapest-nél is, leginkább akkor, amikor a Horánszky utcában jártam velük. Most, az Ybl 200-as séta során, főként a Nemzeti Múzeum és a Magyar Rádió környékét sétáltuk be(Bródy Sándor utca-Pollack Mihály tér-Múzeum utca). Szöveges és képes beszámoló került az épklub blogjára, én csak a fotóimat mutatom hozzá, inkább csak a részletekre koncentrálva:

http://epklub.blogspot.hu/2014/06/ybl-es-lechner-nyomaban-seta.html

 Részletek a Festetics palotából (ma Andrássy Gyula Egyetem):
A lépcsőházi korlát
Tükör, rajta a Festetics-család egyik címerállata, a daru
 

Korabeli padlófűtés megoldás
Parkettarészlet
Családi címeres kilincs
Falfestmény
Az egykori Károlyi-palota két homlokzati részlete:

2014. június 19., csütörtök

Ybl és Lechner nyomában építészeti séták - a Várkert Bazár és a budavári építkezések

Ezt a sétát egy kicsit elbambultam, ill. elvesztem benne, de mostmár megvilágosodtam. Vége lett a sétának, s bennem maradtak kérdések, hogy pl. de akkor most mi is a cél ezzel, hova is akarunk kilyukadni?
Most megnéztem, mit dob fel a wiki róla viszonyításképp, s az van, hogy nem mondja meg ő sem, hogy ez így, hogy "Várkert Bazár", ez micsoda. Egy műemlék, a világörökség része. Jó, de mi mégis, rendeltetést, funkciót tekintve? Kastély, templom, lakóház, valamilyen középület? Nem. Eredetileg kereskedelmi célokat szolgált. Ok, akkor piac, vásárcsarnok? Nem. 
Most, így magamtól, épületegyüttesnek hívnám. Voltak benne üzletek, volt benne tanműhely, volt benne arcképcsarnok, voltak műtermek, lakások is. Aztán a híres Ifi-park helyszíne, egy bizonyos generáció szórakozóhelye, Trapper farmer, hogy-nézel-ki-fiam-azzal-a-lobonc-hajaddal, Edda Művek, talán Illés. Aztán meg a semmi, mert az állapota leromlott, életveszélyessé vált, ezért bezárták, s 20 évig csak úgy ott volt. Évekkel ezelőttről emlékszem valami hisztire a hírekből, hogy de bezárjuk, de ne, volt valami vita az üzemeltetővel, de ez csak homályosan rémlik.
Most feltámad hamvaiból, úgy tűnik, s ismét lesz itt minden, mint a búcsúban: stadion, kiállítóhelyiségek, multifunkcionális rendezvényterem, alkotóműhelyek, vendéglátóhelyek és üzletek, turisztikai információs pont, reneszánsz kert. Nem magamtól vagyok ilyen okos, mindezeket a varkertbazarinfo-n olvasom. 
Nekem fura az egész. Eleve, a bazár szónak van egy ilyen pejoratív csengése, nem pozitív a szó valahogy, dehát ez az én egyéni szoc. problémám, tudom. Másrészt ez a sokfunkcióság, hogy nem lehet besorolni sehova sem; egy valami a domboldalban. Pedig biztosan szép lesz, ha befejezik a rekonstrukciót, és az záros határidőn belül lesz, ugyanis a megvilágosodás azt jelentette egyrészt, hogy Évával beszélgetve a múzeumbüfében - aki szintén volt egy bazári majom bejáráson - kiderült, hogy nem fogják húzni, mint a rétestésztát, mert a nagyvezír kiadta ukázba, hogy márpedig onnan mondom aug. 20-án az ünnepi beszédemet, úgyhogy tessenek elkészülni, punktum.
forrás: fb, Budapest régi képeken
forrás: fb, Fővárosi blog (Fortepan), 1970-es évek
Ami még hasznos lehet másrészt, és van értelme talán, hogy a Duna-partról is elérhető lesz a Vár, nemcsak hátulról, a Várhegy túloldaláról, vagy oldalról, a Moszkva térről induló Várbuszokkal (én mindig ez utóbbit használtam még csak, most körbesétáltuk a hegyet és lifttel mentünk fel oda, ahol az Országos Széchenyi Könyvtár van), vagy a Budavári Siklóval. Lesznek lépcsők, mozgólépcsők, liftek, amik felvisznek, felvezetnek a budai Várnegyedbe.
A sétát a Várkert Kaszinóban kezdtük az Ybl Miklós téren, amely ismert még Várkert-kioszk, Várkert-palota, Ybl kaszinó néven is. Ezt a neoreneszánsz épületet is Ybl Miklós tervezte, eredetileg a Királyi Palota vízellátási rendszerének gépházaként épült. A gépház később elvesztette szerepét, és közönségszórakoztató funkciói lettek az épületnek: kávéház nyílt benne 1905-ben, zenepavilon lett 1913-ban. A II. világháborúban erősen megsérült, de még működött, majd ezt is bezárták, mert annyira leromlott az állapota, végül az 1990-es években felújították, kaszinó lett, amit az Orbán-kormány által hozott döntés (állam bácsi rátette a kezét a szerencsejátékiparra is) értelmében ismét bezártak és üresen áll jelenleg is. Most a tulajdonosai (ismeretlen befektetői csoport, nyilván valami offshore cég Ciprusról vagy Panamából...) eladnák, lehet, hogy Andy Vajnáé lesz egyszer a jog, hogy ismét játékbarlang lehessen, who knows.
http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rkert-kioszk#mediaviewer/F%C3%A1jl:Budape%C5%A1%C5%A5_0378.jpg
Az épület alatt/mellett ciszterna-rendszer húzódott, amelyben kavicsréteg szűrte meg a Duna vizét a várbeli felhasználás céljából, mindaddig, míg ki nem épült a közmű- és csatornarendszer. Körbejártuk fent az épületet, a sgraffito az előcsarnokban szép (a festett mennyezetén lévő díszítés, melyet úgy készítenek, hogy a több rétegben felvitt festékréteg felsejét visszakaparják, kikarcolják, mely által előtűnnek az alsóbb rétegek), aztán lementünk a boltíves pincébe (alagsorba?) is, ahol a ciszternák vannak a falak mögött. 
Az épületet elhagyva életünk kockáztatásával kisétáltunk a villamospálya és a biciklissáv közötti járdára, és hol a biciklisek csengőitől zavarva, hol a villamos csergetésétől kísérve szemrevételeztük messziről a középen lévő gloriettet (lent a 4.-es pont) és a két oldali, négyszögű bástyajellegű épületeket (nincsenek számmal jelölve), sajnos odamenni nem tudtunk, mert el volt zárva a terület a felújítás miatt. 
http://www.varkertbazarinfo.hu/fejlesztes
1: Déli paloták: kiállítóterek lesznek, egykor lakóépületek
2: Déli bazársor: kávéház, rendezvényterem bejárata
3: Föld alatti rendezvényterem
4: Gloriett: itt lesz a felvezetés a kert szintjére és a lejárat a mélygarázsba
5: Északi bazársor: hungarikumok eladótere
6: Egykori Testőrpalota: kiállítóhelyiségek, előadótermek
7: Öntőházudvar:"fiatalos, pezsgő közösségi tér" (a szerk. megj.: ez amúgy olyan hülyén hangzik, mert honnan tudják előre, hogy milyen lesz a hely, kik lesznek ott, mennyire lesznek fiatalosak és pezsgők? Egy naphosszat vihogó 30+-os, vagy esetleg egy életvidám negyvenes, vagy egy emós világszomorúsággal megáldott 18 éves akkor mostmár majd ne menjen oda, mert nem neki lett szánva, ők nem oda valóak? Bah, a falnak megyek ezektől a hülye marketinges szövegektől... Másrészt pedig van egy ilyen mellékíze nekem, hogy na, akkor nesztek, itten van nektek az államilag kialakított szórakozási, művészeknek kiállítási lehetőség, örüljetek neki parancsszóra. Hát, nagyon kíváncsi leszek rá, milyen lesz ez az egész, ha majd elkészül, s beköltöznek a fiatalosak, meg a pezsgők.)*
8: Gyalogos közlekedő hely: lépcső, lift fel a Várba.

Utána megkerültük a hegyet, s fel a lifttel a Könyvtárba, majd ott ki a Szent György térre, ahol még pár szót hallottunk magáról a palotáról, Ybl szerepéről az itteni építkezésekben és itt lett vége a sétának.

Update: *Hallottam a múlt héten egy rádióműsort a Paloma házról, na, én inkább úgy képzelem a mindenféle művészeket, ahogy ott történt: szépen kialakítottak maguknak egy olyat teret, amiben ŐK jól érzik magukat, amelyiket ŐK álmodták meg, hogy milyen legyen. Itt találtam róla egy bejegyzést:
http://katartik.blog.hu/2014/05/16/design_tura_a_19_szazadi_falak_kozott_paloma_haz


2014. május 21., szerda

Ybl 200 - akik még megemlékeztek róla

Ide-oda tekergéseim során találtam ezt a jó kis gyűjtést, aki még tovább akar olvasni, képeket nézegetni:
http://urbanista.blog.hu/2014/04/06/pont_200_eve_szuletett_ybl_miklos_hogy_unneplik_a_szulinapot_a_bloggerek

www.magyarermebolt.hu

2014. május 6., kedd

Ybl és Lechner nyomában építészeti séták - A fóti templom IV., befejező rész

A felső templom után ki- és majd besétáltunk az oldalbejáraton át a szentélyszerű altemplomba, ami, nevével ellentétben, nem a talajszint alatt, hanem annak szintjében van. 
A bejárattól jobbra a tragikusan hamar, 18 éves korában, baleset következtében elhunyt Károlyi Erzsébet szobra, rajta a felirat: "Jövök, uram":
 
Balra Krisztus márványszobor áll, melynek talapzatában van a templom legértékesebb kincse, egy nemesköves-márványberakásos intarzia:



Szemben vele a Feltámadás Angyalának szobra látható, kezében harsonával.
A szentélyt a sírbolttól rács választja el; a sírokban nemcsak Károlyiak, hanem az előző kegyúr, gróf Fekete György és fia is nyugszanak, bár ők befalazva.
Apró részletek még az altemplomból:


A látogatók elől jelenleg a restaurálás miatt elzárt, belső lépcsősorra is rámehettünk, amely belülről vezet le a felső templomtérből az altemplomba; érdekes lenne kielemezni, hogy mit/miket ábrázol a lépcső felett ez az alkotás:
Az altemplomból kijőve, a kis templomkertben oldalt sorakoznak a keresztúti stációk fülkéi, középen rom, de sajnos felirat nélkül, úgyhogy ez csak tipp, hogy talán a korábbi templomot hivatott szimbolizálni. 
Összességében egy nagyon alapos ismertetőt kaphattunk Ági, a séta vezetője személyében, látszott, hogy nagyon lelkiismeretesen felkészült, s minden apró részletre kiterjedően ismeri a templom és a család történetét. Ugyanakkor, egészen elképesztő, hogy ez a letűnt kor, ezek a fényükben megfakult arisztokrata családok mily nagy gonddal fordulhattak anno az uradalmuk, a birtokuk felé. Károlyi Istvánról pl. úgy tartják, hogy az összes számlát megsemmisítette, melyek a templom építésekor felszámításra kerültek, mert úgy tartotta, hogy ez egész egyszerűen nem pénz kérdése, és nem fontos, hogy mi mennyibe kerül... Nem tudom, lehet, hogy a jobbágyainak, a földjén élőknek nehéz sora volt, mert szegények voltak, és sokat dolgoztak, lehet, hogy képmutatás volt az egész, de a séta során mégis egy szimpatikus kép rajzolódott ki, ahogy szép lassan megismertük valamennyire ennek a nagybirtoknak az életét, itt, ezen a kis földszegleten. 

Korábbi bejegyzések:
1. rész: 
http://magikuspillanat.blogspot.hu/2014/04/ybl-es-lechner-nyomaban-epiteszeti.html
2. rész: 
http://magikuspillanat.blogspot.hu/2014/04/ybl-es-lechner-nyomaban-epiteszeti_23.html
3. rész: 
http://magikuspillanat.blogspot.hu/2014/05/ybl-es-lechner-nyomaban-epiteszeti.html

2014. május 1., csütörtök

Ybl és Lechner nyomában építészeti séták - A fóti templom III. rész

A templom előtti, rondellaszerűen kialakított téren állva, szemrevételezve a külsőt, felsétáltunk főhomlokzati nagykapun át a felső templomba. Tulképpen kettős liturgikus térről beszélhetünk ez esetben: a felső a katolikus hívek plébániatemploma, míg az alsó a Károlyi-család temetkezőhelye.
Bazilikáris elrendezésű, háromhajós, gazdagon díszített térbe jutunk: a kórus, a fő- és mellékhajók, és a szentély tárul fel a szemünk előtt. A főhajót a mellékhajóktól oszlopsor választja el egymástól, mennyezete kazettás, a mellékhajók égszínkék boltozatúak, sárga csillagokkal, a csillagos ég hatását keltve.


 A főhajó kazettás mennyezete
A főoltárkép - melyre B azt mondta, hogy kevéssé látott még ilyet, ugyanis ezek a képek nem a falakon vannak, hanem egy állványon, ahhoz hasonlatosan, mint amilyeneket én például a tárgyalókban, hivatalos helyeken szoktam látni, általában a cég logójával vagy jelmondatával, illetve címerrel díszített zászlócskák, erre gondolok, csak nagyban -:
tehát a főoltárkép Szűz Máriát, a két mellékoltárkép pedig a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt - aki a régi templom védőszentje volt -, illetve Szent Franciskát ábrázolják, akinek alakjával emlékezik meg az építtető feleségéről, Esterházy Franciskáról. Az öreg koldus képében, azt tartják, hogy maga Károlyi gróf ismerhető fel, az előtéri alakokban pedig a gyerekeik. 

Szent György oltárképe
 Szent Franciska oltárképe
A szószék római mesterek munkája, 6 szobor díszíti: Szent Ágoston, Szent Leó pápa, Jézus, kezében az élet könyvével, Mózes a tízparancsolat tábláival, Szent Jeromos és Szent Ambrus.
A szószék egy részlete
A jobb oldali torony alatti kis kápolnában van Szent Lucentius ereklyéje, aki római katona volt és vértanúságot szenvedett, viaszba ágyazott testét IX. Pius pápa adományozta a templomnak elismerése jeléül 1855-ben. Jelenleg itt a másolat látható, ugyanis a II. világháborúban szovjet katonák megrongálták a sírt. A kápolna boltozata érdekes még, a sarokboltozati dekoráció neve muqarnas. Az arab épületek kupoláján és a homlokzatokon is lehet vele találkozni, főként Isfahanban, Bukharaban vannak szép emlékek, és a mór hatásra épített granadai Alhambrában is. Nem nagyon tudom hova tenni ezt a keveredést: Dávid csillagok mindenfelé (mely tulképpen nem is csillag, hanem két egymásba fordított egyenlő szárú háromszög, mindenféle értelmezéssel: férfi és nő jelképe, ahol a V-alak a női termékenységet, a méhet szimbolizálja, a fordítottja pedig a pengét, a férfiasságot, a harcot, de lehet a jó és rossz kettőssége is, vagy az "amint lent, úgy fent" is akár)), melyek mellett jól megférnek az arabos motívumok, furcsa...
 Az ereklyetartó kápolna mennyezete
Az arab díszítő elem: a muqarnas 

2014. április 23., szerda

Ybl és Lechner nyomában építészeti séták - A fóti templom II. rész

A templom - mely a pesti Vigadó épülete mellett a magyar romantika másik jelentős alkotása - keletkezése történetének elmesélése után a séta vezetője pár külső jegyre hívta fel a figyelmünket. 

A templom előtti téren állva egészen monumentálisnak tűnik a keleties motívumokkal díszített főhomlokzat, szobrokkal, bélletes kapuzattal, a főbejárat feletti rózsaablakkal, illetve az azt közrefogó két toronnyal, sarkaikban fiatornyokkal. 
Szemben állva a templommal, bal oldalt Szent István szobra (a szóbeszéd szerint Ybl elsőként Károlyi István alakját mintáztatta volna meg, de a gróf ehhez túl szerény volt és meggyőzte az építészt, hogy válasszon más személyt inkább):
 ...bal oldalt pedig a Szent Istvánnal gyakran együtt ábrázolt Szent László.
 A tornyok között a Szeplőtelen Szűz szobra áll:
 Az oromfalon árkádszerű, hétosztatú ablaksor, orientális kőrácsokkal:
 A bejárat is ornamentális díszítettségű:
 A kapu felett a Napkeleti Királyok betlehemi hódolatát ábrázoló dombormű látható:
Ami számomra érdekes az épületben, hogy kicsit emlékeztet a román kori templomokra, de azokhoz képest túl díszített, és nem annyira zömök és vaskos, inkább égbetörő, de az meg inkább a gótikát idézi nekem. A lapostetejű tornyokban pedig mintha visszaköszönne a vidéki Anglia templomainak súlyos, sötét hangulata. Bár Ybl 1846-ban itáliai tanulmányutat tett az építtető költségén, mégis, az elkészült templom nagyobb hasonlóságot mutat a korabeli német építészet egy-két alkotásával, pl. a müncheni Ludwigskirchével. (Már többször elgondolkodtam rajta, hogy mennyire nem gondolok Németországgal kapcsolatban a művészetekre, az építészeti remekművekre, pedig ott is biztosan történtek a dolgok, és vannak gyönyörűségek, és mégsem. Leginkább a kölni Dóm az egyetlen, amit hirtelen mondani tudnék, mint nagy látványosságot, és voltam is ott, de kevésbé maradt meg, útközben voltunk, hazafelé jövet, nem tudtam már koncentrálni rá, győzött a fáradtság. Na meg, Bécs, de az 1. nem is Németország 2. túl sok ott az aranyozás nekem. :))

A beszámoló első része itt:
http://magikuspillanat.blogspot.hu/2014/04/ybl-es-lechner-nyomaban-epiteszeti.html
Harmadik rész:
http://magikuspillanat.blogspot.hu/2014/05/ybl-es-lechner-nyomaban-epiteszeti.html 
Negyedik rész:
http://magikuspillanat.blogspot.hu/2014/05/ybl-es-lechner-nyomaban-epiteszeti_6.html

2014. április 21., hétfő

Ybl és Lechner nyomában építészeti séták - A fóti templom I. rész

2014-ben, a Magyar Építészet Évében, a Pázmányos Építészettörténészek Klubja sétákkal emlékezik meg Ybl Miklós és Lechner Ödön munkásságáról. A séták listája elérhető a http://epklub.blogspot.hu/ címen és minden más gyakorlati tudnivaló is megtalálható ott.
A barátok, ismerősök már többször megkérdezték, hogy hogyan akadok ezeknek a programoknak a nyomára. Ha spirituálisan közelíteném meg, akkor bizti azt mondanám, hogy véletlenek nincsenek, azt vonzom be, ami érdekel és a sors csak elém veti a titkos kívánságaim beteljesítésének lehetőségét, nekem csak meg kell ragadnom az alkalmat és élnem vele. Ez is egy magyarázat. Vagy lehet, hogy van benne egy kis tudatosság is, ti. keresem a lehetőségeket, s aki keres, az talál. Lehet, hogy sokat kell várni bizonyos dolgokra, lehet, hogy bizonyosak meg sohasem jönnek el, nemt'om, de ami jön, azzal igyekszem élni. 
Mindenesetre, erről a sorozatról úgy szereztem tudomást, hogy az az ismerős lány, akit már említettem a de la Motte-Beer palota kapcsán, meghívott, hogy kedveljem ezeknek a sétáknak az fb oldalát (https://www.facebook.com/pages/Ybl-%C3%A9s-Lechner-nyom%C3%A1ban-%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szeti-s%C3%A9t%C3%A1k/647793511958396?fref=ts), innentől pedig már egyenes volt az út, hogy részt is vegyek egynémelyiken. 
Az első séta Ybl Miklós életének egyik első nagy munkáját mutatta be, a Szeplőtelenül Fogantatott Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt fóti római kat. templomot. Ez rögtön egy érdekes momentuma a templomnak, ugyanis a római kat. egyház csak nem sokkal a templom felépítését megelőzően hirdette ki a Szeplőtelen fogantatás dogmáját (1854), és ez az egyik első templom, melyet a Boldogságos Szűz tiszteletére szenteltek fel 1855-ben. 
Ybl Miklós ekkoriban még pályája elején járt, a Batthyány család ikervári kastélyában (Vas megye) találkozott gróf Károlyi Istvánnal, aki felkérte, hogy a hívek számára tervezzen a meglévő kis templom helyett egy másikat, egy nagyobbat. A falu korábbi birtokosa, gróf Fekete György építtetett már egy katolikus templomot az 1700-as évek vége felé, de a plébánia ekkor még a dunakeszi, illetve a mogyoródi plébániák leányegyháza volt csak.
A korábbi templom makettje
A mélyen vallásos Károlyi Istvánt (1797-1881) elég sok tragédia érte. Korán meghalt első felesége, gróf Dillon Georgina, második felesége, gróf Esterházy Franciska, majd 18 éves korában leánya is, Károlyi Erzsébet. Az ő emlékükre is készült a templom, mely a család egyik temetkezési helye is egyben.
A templom építése 1845-ben indult, azonban több nehézség is felmerült az építkezés során. Először az alapok kiásásakor a feltörő források elapasztására kellett módot találni, majd az 1848-49-es szabadságharcban való részvétele miatt (huszárezredet szervezett a saját költségén) Károlyi Istvánt is elfogták és bebörtönözték. A család kiváltotta a fogságból, így gyakorlatilag megmenekült attól, hogy a 14. aradi vértanú legyen. Miután birtokára visszatérhetett, 1851-től folytatódott az építkezés, mely 1848-tól szünetelt. Az épület 1854-ben, a berendezés 1855-re készült el.
Fóti látkép a plébániatemplommal
(képeslap, forrás: Zempléni Múzeum Szerencs, Magyar települések 1945 utáni képeslapjai, a séta fb oldaláról),

A kép érdekessége - legalábbis a számomra -, hogy a templom mögötti terület, a templom közvetlen környéke ekkor még jószerével beépítetlen, ma pedig teljesen beépített, házak, utcák mindenhol. Az építész a templomot egy pár méteres dombra helyezte, tőle jobbra és balra láthatóak a plébánia és a zárda épületei (a zárda már nem működik, nem tudom, most milyen célra használják - ha tudom, megkérdezem valakitől majd). A templom mögött 14 stáció került kialakításra, melyek U alakban vezetik körbe a látogatót, a középső, füves részen romok láthatók, de sajnos nincs kiírva, hogy minek a romjai - és elfelejtettem megkérdezni is.
 A látvány a Fáy-présházból (ahová a séta után betértünk ebédelni B-vel, akivel a sétát abszolváltuk.)