Kiegészítés az Imagine Budapest-es Toronyiránt sétához - az Ybl emlékév alkalmából

A "Nap Története":

Szent István-bazilika

A mai bazilika helyén a 18. században Hecc színház (Hetz-Theater) állt. Az akkoriban kialakult új városrész, a Lipótváros egyik gazdag polgára, Zitterbarth János hamarosan kis, ideiglenes templomot építtetett ide. 1817-ben mintegy ezer hívővel megalakult a lipótvárosi plébánia, és ezzel felmerült az igény arra, hogy Lipótvárosnak saját, komoly plébániatemploma legyen, ezért megindult a gyűjtés.
1845-ben végül Hild József kapott megbízást a tervek elkészítésére. A földmunkákat már 1846-ban megkezdték, de a folytatás az 1848–49-es forradalom és szabadságharc miatt késedelmet szenvedett.
Az alapkőletételre 1851. október 4-én került sor, Hild József 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, és csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák. 1868. január 22-én a már felfalazott kupola beomlott. A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása 1871-ig tartott. Az építési tervek átdolgozására és a munkálatok vezetésére Ybl Miklóst kérték fel, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket és 1891-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat. A díszítőmunkálatok és az épületbelső végleges kialakítása 1905-re készült el Kauser József vezetésével, az elkészült templomot 1905. november 9-én szentelték fel.

forrás: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=732266213471471&set=a.474490429249052.112860.474137719284323&type=1&theater

Imagine Budapest-i séták 6. - Titkos kertek és terek a belvárosban

Ez a séta egy személyes vonatkozású helyről indult: a Gerlóczy-kávéház elől, ahol az én egyik régi kedves kollégám dolgozik, ha még ott van egyáltalán, mostmár régen találkoztunk, szevasz I, remélem találtál jó albit! :) A tér, mely régen a Triangulum nevet viselte háromszög alakja miatt, ad helyet a belvárosban ritka szilfának, állítólag ez a példány túlélte a szilfavészt, mely a többit elpusztította. Aszimetrikus levele ritka a növényvilágban.

Néhány lépésre van innen a Vitkovics utca, melyben található Pest három legöregebb épülete közül az egyik. Udvarában galéria van, meg vicces szobrok, és egy kút, melyből ma már bor folyik víz helyett.

A következő állomásunk ez a ház kinn a Kossuth Lajos utcán, nagyon impozáns a maga módján (gyermekem, túl sok a fény ott fenn, ej-ej).

Ezután átsétáltunk a Papnevelde utcába, a pálosok kolostorkertjébe. A kolostor kertjének közepén kút és Madonna-szobor áll, a kertben a dísznövények mellett gyógynövényeket is termesztettek a szerzetesek anno.

Következett a Petőfi Irodalmi Múzeumnak helyett adó Károlyi palota, melynek kertjét most is megcsodálhattam, ahogyan már korábban, a PIM bejárásakor is. A bérpalota az 1800-as évek végén épült, a mögöttes terület, amely a kert, sosem került beépítésre, bár volt, amikor az egyik Károlyi kártyaadósság fejében oda akarta adni valakinek, de a felesége nem engedte. A kert dokumentációi a legépebben fennmaradt kertészeti tervek és egy érdekes fa is található itt, a ginkgo biloba, vagy más néven páfrányfenyő. Levele semmihez sem hasonlít, a növény nagyon egyedi és ősi faj. A gyógynövényként is használt fa egy élő kövület, kb. 270 millió éves lehet, nincsenek élő közeli rokonai. Hosszú életű, akár ezer évig is elél. Egy fiú és egy lány példány kell legyen egymás közelében, hogy teremjen a lány, viszont éréskor a mag vajsavtartalma miatt meglehetősen büdös, ezért csak a fiúkat szokták ültetni (előre ugyanakkor nem lehet tudni, hogy melyik a kiscsávó és melyik a kiscsaj, úgyhogy lutri a dolog :)). Egyébként azt hitték róla, hogy dísznövényként termesztik, de Kínában egész erdőt találtak belőle, ekkor derült ki, hogy vadon növő fajról van szó.

Az Édes élet séta is, ahogy ez is, érinti az Unger házat, mely Ybl Miklós egyik korai alkotása. Unger Henrik megbízásából készült, aki bérházak építéséből szerzett vagyont. A romantikus stílusú, bizánci és mór elemeket is tartalmazó épületen hét kis erkély van, alattuk egyenként két-két griffmadár ábrázolás. A belső udvaros ház ma átjáró a kiskörút és a Magyar utca között, kocsibejárója - akárcsak az Operaház felhajtója - fakockás burkolatú, mely kellemes volt a lovak patájának anno.

Imagine Budapest-i séták 5. - A fal adja a másikat, avagy a pesti épületdíszek titkos nyelve

Időrendben ez volt az első sétám az Imagine Budapest-tel, úgyhogy még nagyon nem tudtam mire számítsak, ennek megfelelően nem is készültem a jegyzetelésre (amit később már csináltam, ennyi információt képtelen lettem volna megjegyezni; toll volt ugyan ekkor is nálam, de írásra alkalmas papírt, illetve az egyetemi terepgyakorlatokon már rendszeresített papírcsíptetős jegyzetelősömet nem vittem magammal), itt még csak fotóztam.

A séta az Iparművészeti Múzeum impozáns, jellegzetes zöld tetejű épületénél kezdődött. Emese, ennek a sétának a vezetője, azzal indított, hogy a ház keletkezéséről mesélt, illetve, hogy abban az időben mi volt a helyzet várostörténetileg, életileg Budapesten. Megbeszéltük, a csoporttagokkal közösen találgatva, hogy mit szimbolizál a négy alak a tetőn például, sok-sok információ található az épület honlapján:

 http://www.imm.hu/hu/contents/20,%C3%89p%C3%BClett%C3%B6rt%C3%A9net#&panel1-2

Aztán következett a múzeummal szemben lévő ház, találgattuk a korát, hogy kié lehetett, ki építhette, mikor, milyen funkciót látott el (itt hallottam először a bérpalota/bérház különbségéről, jellegzetességeikről). A házról találtam egy jó kis cikket itt:

http://mno.hu/migr_1834/elrozsdasodott_vasudvar-160011

Sétáltunk tovább, Mária utca. Itt is, mint még sok helyen, a házak homlokzatán megfigyelhetők különféle díszek. Van, amikor tárgyak, van, amikor fejek/alakok bukkannak fel a falakon. Kiderült, hogy ezeknek többnyire semmi jelentőségük nincs az adott épület vonatkozásában, volt épületdísz katalógus, s a ház építtetője ezt választotta, pont. Egyszerűen csak díszek voltak, mint ahogy ma sem egyformák a házak, ebben a korban ez volt szokásban. (Nekem egyébként a vidéki Angliában pont az általában egységes utcakép tetszik, ha jól tudom, nem építhetnek újonnan olyat, ami kilógna a sorból, illetve a felújításkor is meg kell hagyni az eredetit. Dehát kinek hogy.) Itt van egy pár példa (sajnos itt-ott erre-arra dőlnek a képek, lentről nagyon nehéz felfelé, egyenesen fotózni, idő sem volt rá, hogy beállítgassam, mert a csoport haladt, meg csak két kezem van, először akkor jegyzetelős lerak valahová, fotóz, cókmók összeszed, továbbhalad - így zajlott a dolog): 

 Volt azonban egy ház, ahol Emese mutatott a ház - ha jól emlékszem - tulajdonosáról egy fotót, majd ránéztünk a kapualjban lévő fejre, s talán igaz a szóbeszéd, miszerint mintha mutatna egy kis hasonlóságot a kettő:

Nemcsak szépségekkel lehet ám találkozni, vannak kifejezetten ijesztők is:

Kitérve a József körútra, ott látható egy komplett képsor, végigfutva az épület teljes hosszán:

A sétát a Gutenberg téren fejeztük be, a Gutenberg-Otthonnál. A napokban fedeztem fel egy nagyon jó kis blogot Budapest érdekességeiről, a blogger ír erről a házról is többek között és vannak belső fotók is, mi nem mentünk be:

 http://lasdbudapestet.blogspot.hu/2013/01/gutenberg-otthon.html

Imagine Budapest-i séták 3. - Édes élet (nemcsak édesszájúaknak) - újra!

A sétáról rádióműsor is készült, itt hallgatható meg:

http://www.mediaklikk.hu/2014/01/30/a-hely-edes-budapest-1-resz/

A második rész jövő héten csütörtökön, de. 11-től, a Kossuth rádióban.

Imagine Budapest-i séták 4. - Vendégségben egy igazi mágnásnál, épületbejárás

Brrr, ez a séta már kicsit túlért azon, ami nekem még komfortos hőmérséklet szempontjából, a végére igencsak szétfagytam, de azért így is nagyon élveztem. Kitti személyében egy nagyon lelkes épületkalauzt ismerhettünk meg, sőt, képes volt plusz tárgyakat is cipelni magával, a technika és egy fehérnek mondjuk éppen nem mondható fal révén pedig még mozizhattunk is (Kitti hozott magával egy kis szerkentyűt, amivel régi város- és épületfotókat, sőt, még egy filmrészletet is ki tudott nekünk vetíteni).
A ház, amit kívül-belül megnéztünk, a főváros VIII. kerületében, a Horánszky utca 16 sz. alatt található. A sétát a Mikszáth Kálmán téren kezdtük (a volt Reviczky téren, az író halála után kapta az új nevét, aki pár évig itt lakott annak előtte), a Józsefváros egyik - manapság - kiülős helyén; kávézókkal, többnyire rendbehozott, felújított házakkal (ennek a térnek a sarkán volt egykor a Tilos  az á nevű kultikusnak számító szórakozóhely is 1989-1995 között). A Palotanegyednek nevezett városrész egyik központi helye ez. Az elnevezés nem véletlen, az Astoriától indulva a Rákóczi út, Nagykörút, Üllői út, Kálvin-tér és a Kiskörút egy része (Múzeum körút) által határolt területen az 1800-as évek II. felében kezdődtek meg az építkezések (tévesen néha szokták a budai Várnegyedet is Palotanegyednek hívni, de hivatalosan ez az). Rezidenciákat, bérpalotákat és bérházakat építettek ide a gazdag polgárok.
Innentől fogva pedig ismét átadom virtuálisan a szót egy korábbi cikknek a sétáról, és egy blogot is találtam, ahol még szintén sok érdekesség van a környékről, egy helyben lakó írta (azért a múltidő, mert 2011-ben frissített utoljára, de attól még sok érdekes dolgot találni rajta). 

A blog a Palotanegyedről: http://magnasfertaly.blogspot.hu/

A cikk: http://travelo.hu/kozel/2012/11/14/pesti_palotak_tele_sztorikkal/

 

Az udvari cselédlépcső ovális ablakai

A főlépcsőház egy részlete az udvar felől

A ház elég ramaty állapotban van...

A udvari homlokzat felirata

A híres cselédlépcsőház tényleg látványos

Márványpad, itt várakozhattak anno a vendégek a házba való bebocsáttatásra várva

A lépcsőszőnyegeket lefogó tartók megmaradt hurkai

Nem értem a házbelieket, bár önkormányzati lakások az itteniek, azért az irdatlan pókhálókat ők is le tudnák szedni...

Lépcsőházi részlet, hajdan csodásak lehettek ezek az üvegablakok

Lépcsőforduló részlet, ez milyen állat ez vajon?

Lépcsőkorlát, gyönyörű

Lépcsőkorlát 2.

A korabeli tárgyak, amiket a sétavezető hozott magával