2014. március 1., szombat
2014. február 26., szerda
Szabó Lőrinc: Tavasz
„Mi az?” - kérdezte Vén Rigó.
„Tavasz” - felelt a Nap.
„Megjött?” - kérdezte Vén Rigó.
„Meg ám!” - felelt a Nap.
„Szeretsz?” - kérdezte Vén Rigó.
„Szeretlek!” - szólt a Nap.
„Akkor hát szép lesz a világ?”
„Még szebb és boldogabb!”
2014. február 19., szerda
Szép tárgyak bűvöletében I. - "Alszik a szív..."
Fényképezés J-nél. Köszönöm, hogy rám bízta a nemes feladatot; ha rám zárná az ajtót egy napra, hogy fényképezzem a tárgyait, nem tudna vele megrémíteni, mert egy kincsesbánya a lakásuk. Egy kis horgolt szív (J keze munkája) és egy színes, szép textúrájú kendő találkozása egy pillanatra - az első adag a készült képekből. (S hogy mennyire hasonló tud néha lenni a gondolkodásunk: ahogy elővettem a kendőt, s ahogy lehullott, mindketten ugyanarra gondoltunk: ó, ez így pont jó, ahogy véletlenül leesett, semmit nem kell már rajta mozdítani, igazítani...)
Wass Albert: Tavasz-várás
Érzed? Jön a tavasz, a fák alá
már tarka-fátylú verőfényt havaz.
A messzeségből hírnök érkezett:
madár lebeg a rónaság felett
s fény szállt a holt avarra: Hóvirág.
Ugye testvér,
csábítanak most halk melódiák,
ezer kis visszatérő róna-dal.
S ugye neked is tarka a világ,
s az álmaid megannyi könnyű lepkék:
már nemsokára zöldül a levél,
és visszaszáll a tavasz és a fecskék,
és a fecskékkel ő is visszatér…
Ha jönne már…
ugye testvér, megálmodod mi lenne?
S egy kis meleg
belopódzik halkan a szívedbe.
2014. február 10., hétfő
Imagine Budapest-i séták 6. - Titkos kertek és terek a belvárosban
Ez a séta egy személyes vonatkozású helyről indult: a Gerlóczy-kávéház elől, ahol az én egyik régi kedves kollégám dolgozik, ha még ott van egyáltalán, mostmár régen találkoztunk, szevasz I, remélem találtál jó albit! :) A tér, mely régen a Triangulum nevet viselte háromszög alakja miatt, ad helyet a belvárosban ritka szilfának, állítólag ez a példány túlélte a szilfavészt, mely a többit elpusztította. Aszimetrikus levele ritka a növényvilágban.
Néhány lépésre van innen a Vitkovics utca, melyben található Pest három legöregebb épülete közül az egyik. Udvarában galéria van, meg vicces szobrok, és egy kút, melyből ma már bor folyik víz helyett.
A következő állomásunk ez a ház kinn a Kossuth Lajos utcán, nagyon impozáns a maga módján (gyermekem, túl sok a fény ott fenn, ej-ej).
Ezután átsétáltunk a Papnevelde utcába, a pálosok kolostorkertjébe. A kolostor kertjének közepén kút és Madonna-szobor áll, a kertben a dísznövények mellett gyógynövényeket is termesztettek a szerzetesek anno.
Következett a Petőfi Irodalmi Múzeumnak helyett adó Károlyi palota, melynek kertjét most is megcsodálhattam, ahogyan már korábban, a PIM bejárásakor is. A bérpalota az 1800-as évek végén épült, a mögöttes terület, amely a kert, sosem került beépítésre, bár volt, amikor az egyik Károlyi kártyaadósság fejében oda akarta adni valakinek, de a felesége nem engedte. A kert dokumentációi a legépebben fennmaradt kertészeti tervek és egy érdekes fa is található itt, a ginkgo biloba, vagy más néven páfrányfenyő. Levele semmihez sem hasonlít, a növény nagyon egyedi és ősi faj. A gyógynövényként is használt fa egy élő kövület, kb. 270 millió éves lehet, nincsenek élő közeli rokonai. Hosszú életű, akár ezer évig is elél. Egy fiú és egy lány példány kell legyen egymás közelében, hogy teremjen a lány, viszont éréskor a mag vajsavtartalma miatt meglehetősen büdös, ezért csak a fiúkat szokták ültetni (előre ugyanakkor nem lehet tudni, hogy melyik a kiscsávó és melyik a kiscsaj, úgyhogy lutri a dolog :)). Egyébként azt hitték róla, hogy dísznövényként termesztik, de Kínában egész erdőt találtak belőle, ekkor derült ki, hogy vadon növő fajról van szó.

Az Édes élet séta is, ahogy ez is, érinti az Unger házat, mely Ybl Miklós egyik korai alkotása. Unger Henrik megbízásából készült, aki bérházak építéséből szerzett vagyont. A romantikus stílusú, bizánci és mór elemeket is tartalmazó épületen hét kis erkély van, alattuk egyenként két-két griffmadár ábrázolás. A belső udvaros ház ma átjáró a kiskörút és a Magyar utca között, kocsibejárója - akárcsak az Operaház felhajtója - fakockás burkolatú, mely kellemes volt a lovak patájának anno.
2014. február 9., vasárnap
Nooormális?
Ez most hogy van ez? Olyan rohadt sötét van egész nap, most lámpafénynél takarítsak? Elvileg fényes nappal van, nem? De hol van a fény??? Legyen már tavasz!!! A héten már a feketerigók is énekeltek, ők is azt érzik, hogy jöjjön már! Megcsináltam ugyan a nagyját, de annyira fura, hogy nem természetes fény mellett csinálom, hogy inkább csak legyek már túl rajta érzéssel, gyorsan-gyorsan voltam vele, olyan is lett, csak ahol a papok táncolnak, vagy hogy is szól a mondás.
Hallgassunk inkább zenét! Sigur Ros, de itt is van kérdésem: hogy vitték oda a semmi közepébe az áramot? Kihúztak csak a koncert kedvéért egy komplett villamosvezeték hálózatot? Volt ott egy tanya a közelben, vagy egy eldugott település, ahonnan kivezették? Mennyi zsinór kellett ehhez, ha igen? Láttam én egyáltalán távvezetéket az országban? Miért nem emlékszem ezekre? Vagy egy bazi nagy aggregátorra kötötték be magukat? De amúgy annyira jó hangulata van a felvételnek, olyan szeressük-egymást-gyerekek fíling, szeretem. Bár hangja nem sok van a srácnak, szimpatikus azzal a kis cérnavékonyságával, meg a csengő-bongózó/vonós csajok, meg a vokálozó-fúvós fiúk, annyira jók.
Vagy itt van egy másik szám, nem egy Pilinszky mélységű a dalszöveg, de cuki, menjen mindenki világgá. :) Ismerős volt a lány, a neve nem mondott semmit, de mostmár tudom: iskolatársa volt Bellának és Edwardnak az Alkonyat filmekben. :)
2014. február 8., szombat
Imagine Budapest-i séták 5. - A fal adja a másikat, avagy a pesti épületdíszek titkos nyelve
Időrendben ez volt az első sétám az Imagine Budapest-tel, úgyhogy még nagyon nem tudtam mire számítsak, ennek megfelelően nem is készültem a jegyzetelésre (amit később már csináltam, ennyi információt képtelen lettem volna megjegyezni; toll volt ugyan ekkor is nálam, de írásra alkalmas papírt, illetve az egyetemi terepgyakorlatokon már rendszeresített papírcsíptetős jegyzetelősömet nem vittem magammal), itt még csak fotóztam.
A séta az Iparművészeti Múzeum impozáns, jellegzetes zöld tetejű épületénél kezdődött. Emese, ennek a sétának a vezetője, azzal indított, hogy a ház keletkezéséről mesélt, illetve, hogy abban az időben mi volt a helyzet várostörténetileg, életileg Budapesten. Megbeszéltük, a csoporttagokkal közösen találgatva, hogy mit szimbolizál a négy alak a tetőn például, sok-sok információ található az épület honlapján:
http://www.imm.hu/hu/contents/20,%C3%89p%C3%BClett%C3%B6rt%C3%A9net#&panel1-2
Aztán következett a múzeummal szemben lévő ház, találgattuk a korát, hogy kié lehetett, ki építhette, mikor, milyen funkciót látott el (itt hallottam először a bérpalota/bérház különbségéről, jellegzetességeikről). A házról találtam egy jó kis cikket itt:
http://mno.hu/migr_1834/elrozsdasodott_vasudvar-160011
Sétáltunk tovább, Mária utca. Itt is, mint még sok helyen, a házak homlokzatán megfigyelhetők különféle díszek. Van, amikor tárgyak, van, amikor fejek/alakok bukkannak fel a falakon. Kiderült, hogy ezeknek többnyire semmi jelentőségük nincs az adott épület vonatkozásában, volt épületdísz katalógus, s a ház építtetője ezt választotta, pont. Egyszerűen csak díszek voltak, mint ahogy ma sem egyformák a házak, ebben a korban ez volt szokásban. (Nekem egyébként a vidéki Angliában pont az általában egységes utcakép tetszik, ha jól tudom, nem építhetnek újonnan olyat, ami kilógna a sorból, illetve a felújításkor is meg kell hagyni az eredetit. Dehát kinek hogy.) Itt van egy pár példa (sajnos itt-ott erre-arra dőlnek a képek, lentről nagyon nehéz felfelé, egyenesen fotózni, idő sem volt rá, hogy beállítgassam, mert a csoport haladt, meg csak két kezem van, először akkor jegyzetelős lerak valahová, fotóz, cókmók összeszed, továbbhalad - így zajlott a dolog):
Volt azonban egy ház, ahol Emese mutatott a ház - ha jól emlékszem - tulajdonosáról egy fotót, majd ránéztünk a kapualjban lévő fejre, s talán igaz a szóbeszéd, miszerint mintha mutatna egy kis hasonlóságot a kettő:
Volt azonban egy ház, ahol Emese mutatott a ház - ha jól emlékszem - tulajdonosáról egy fotót, majd ránéztünk a kapualjban lévő fejre, s talán igaz a szóbeszéd, miszerint mintha mutatna egy kis hasonlóságot a kettő:
Nemcsak szépségekkel lehet ám találkozni, vannak kifejezetten ijesztők is:
Kitérve a József körútra, ott látható egy komplett képsor, végigfutva az épület teljes hosszán:
A sétát a Gutenberg téren fejeztük be, a Gutenberg-Otthonnál. A napokban fedeztem fel egy nagyon jó kis blogot Budapest érdekességeiről, a blogger ír erről a házról is többek között és vannak belső fotók is, mi nem mentünk be:
http://lasdbudapestet.blogspot.hu/2013/01/gutenberg-otthon.html
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)









































