Négyen egy gatyában :)

Nagyon izgatott vagyok, de sajnos kérdéses, hogy mikor derül fény a titokra...

Az úgy volt, hogy újabb 41-es szülinapra került sor. Matematikai és kombinatorikai zsenialitásomnak köszönhetően meg is állapítottam, hogy de jó, 4 évszak, 4-en vagyunk, 4 szülinap. Az őszi megvolt tavaly októberben, a téli most januárban, jön majd a tavaszi májusban és végül a legkisebbje is a B-oldalt tekeri augusztustól. Itten vagyunk mi négyecskén, a gyárban került kifüggesztésre a képecském (á, nem, ez csak illusztráció, nem mi vagyunk rajta, de lehetnénk is akár):

A titokról annyit, hogy természetesen készültünk az ünnepeltnek ezzel-azzal, de ezzel egyidőben J, aki szereti titkokat, titkos ajándékot is kiötlött nekünk, a nem-ünnepelteknek is, melyet egyelőre csak T, az aktuális ünnepelt tudhat (ő pedig egy igaz ember, akinek, ha azt mondják, hogy nem mondhatod el, hogy mi az, hát egy inkvizítor ki nem szedi belőle, de a finom barátnői könyörgés is lepereg róla asszem (bár még nem próbáltam, de megfogom :)).

Szóval, egyrészt horgolásra került a sor ismét, egy fali tartó készült, íme egy részlete, gyönyörű:

Aztán, bár megbeszéltük, hogy a tartó három fülét töltsük meg apróságokkal, csupán J-nek sikerült tartania magát a megbeszéltekhez (többek között egy horgolt gyűrű, illetve szalvétatechnikához használatos festékek és ecsetek kerültek a J-fülbe):

 

... E az otthoni gyakorláshoz szükséges kellékeket biztosította T-nek (ld később, hogy miféle gyakorláshoz), én pedig beleszerettem ebbe a bagolyfigurába,

 

ami szintén nem fért bele a tartófülembe; távirányítótartóként funkcionálhat mostantól az uhu. De tovább is van, mondjam még kitaláltuk, hogy megkérünk egy igazán hozzáértőt, hogy mesélje el barátnénknak, hogy hogyan készülnek a kávéhabra a mindenfelé díszítések, és lehetőség szerint ki is próbálhassa a drága, hogy megy egy ilyen. Az egyik kávézóban rá is álltak a dologra, úgyhogy nem volt más hátra, mint együtt kifürkészni a habrajzolásművészet kulisszatitkait. Igazán kimerítő oktatásban részesülhettünk, mivel a kedves barista lány a kályhánál kezdte, vagyis, egészen kikupálódtunk nemcsak tejhab (bocs, tejkrém az hivatalosan), hanem a jó kávé készítése terén is (lehet, hogy a 42.-re egy komplett kávégéppel állítunk majd be T-ékhez? :)). 

Készült tehát négyféle kávé, ilyen gyönyörű rétegződéssel:

... és a végén, mindennek a megkoronázásaként ez a csoda, egy capuccino formájában, T keze nyomán, ugye szép:

S hogy miben áll a nagy titok? Nem tudjuk, pontosabban az ötye fele tudja, fele nem. Annyi a biztos, hogy J elmesélte, hogy sok filmet nézett mostanában, többek között a Négyen egy gatyában címűt is, és annak nézése során pattant ki valami a fejéből. Hát, reméljük, nem fog fájni... :)