Csukás István: Nyárutó (részlet)
Lassan véget ér a nyár.
Rézsút súrolja a napfény a kertet, hónalj-árnyékot növeszt
a leveleknek, a mézarany parkettán elömlik
a nagyszoba hátsó faláig, a fehér tükörben tűnődve
visszadereng: örök hófalról az örökös napfény.
Tudjuk, de még nem törődünk vele, látjuk, de még másfelé
nézünk, az út közepén túl, a nyár közepén túl,
de már hibátlanul együtt, mint a szél és a lomb.
Darázs reszket és elélvez a gyümölcsillatban, édes, édes ősz jön, felhangolt idegeket zsongató, érett ízeket kortyoltató.
Ez meg a Helló tourist.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése