Már amikor elkezdtem gondolkodni ezen a bejegyzésen, akkor bevillant az agyam egy hátsó zugából, hogy én már ezt láttam valahol. S utánakerestem és tényleg!
Hétvégén a Várban voltam, ahogy már korábban említettem, a de la Motte-Beer palotában jártam. Mostmár jobban figyelek arra, hogy mit hol találok meg, ezt a programot a www.muemlekem.hu oldalon leltem: egy 2,5 óra keretében megismerkedhettünk az épülettel és egy kicsit a Vár történetével is, bár ez utóbbi még felfedezésre vár, nagyon keveset tudok a városnak erről a részéről (is). Konstatáltam, hogy szinte minden épület műemlék errefelé, és szerintem még sok titkot rejtegetnek - számomra biztosan. Miután a palotát végigjártuk, kimentünk a hideg utcákra, hogy végigsétáljunk ezek között a régi házak között, de kétségtelenül még jobban élvezhető lett volna a séta, ha nincs a metsző szél és a zimankó. (Még egy bambulászást bevállaltam az idénre, de mostmár majd, legalábbis ilyen kinti programot, inkább csak tavasszal vállalok, hiába, túl fázós vagyok hozzá, főleg, ha csak álldogálni kell és a 'meséket hallgatni'.)
És amiért elkezdtem filózni azon, hogy a konyha a palotában olyan ismerősnek tűnt, az azért volt, mert tényleg láttam képeket róla, méghozzá az idei angliai úton megismert kedves útitárs írt és mutatott képeket itt:
http://ingy0mbingy0m.wordpress.com/2013/09/08/mit-rejt-a-budavari-posta-epulete-a-disz-teren-de-la-motte-beer-palota/
A mozsaras-levendulás fotó ugrott be az ő leírásából, a mozsarat én most az épület padlásterében láttam viszont:
A bútorok nagy része most valamiért hiányzott a térből, nem figyeltem éppen, mikor mondták, hogy hová lettek, így jobb híján a falfestményeket fotóztam orrvérzésig:
 |
| Az ajtó feletti falfestés (szakkifejezéssel supraporta) copf stílusú... |
 |
| ... ellentétben a falakéval, melyek késő rokokó, kora klasszicista vonásokat mutatnak. |
Én nem értek ehhez, de volt a csoportban két művészettörténész hölgy is, s az egyikük eléggé leszólta a restaurátorokat - kétség se fér hozzá, hogy ezen a festményen még az én laikus szememnek is furák az arcvonások például.
Kedvencem, a levendula is volt a padláson:
A konyha nekem is nagyon tetszett:
Valamint az egyéb részletek a házban, egy ajtózsanér, vagy egy kilincs, ezekre azt mondták, hogy nagyjából az eredetiek:
S ezek az intarziás asztalok is szépek:
Szóval nincs vége, a 'to do' listámra, ami egyébként nincs sehol leírva, csak a fejemben létezik, felvettem a budai Vár tüzetesebb feltérképezését is, mert ennyi nem volt elég belőle... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése