Már régóta kerestem egy olyan lehetőséget, hogy bejárni a várost, ahol 1996 óta többé-kevésbé élek, de legalábbis dolgozom. Természetesnek vesszük, hogyha elutazunk valahová, ott megnézzük a látnivalókat, de vajon ismerjük-e saját lak-, szülőhelyünket? Én biztosan nem, de most szerencsére rátaláltam - ne kérdezzük hogyan, mert nem emlékszem - az Imagine Budapestre, amely amolyan családi cégként arra vállalkozik, hogy tematikus sétái során felelevenítse egy kicsit Budapest múltját.
A Toronyiránt címet viselő séta a pesti belvárosi templomok egy részének bejárásával hozza közelebb a letűnt világot, és próbálja megragadni, hogy milyen lehetett itt egykor az élet.
Első állomásunk a Belvárosi Plébániatemplom volt, mely a város legrégebbi római katolikus temploma, román, majd gótikus alapokra épült. A török időkben mecsetként funkcionált, az imafülke (mihráb) ma is áll az oldalában. A templomot az Erzsébet híd építésekor le akarták bontani, illetve arrébb akarták vitetni, mert belelógott az űrszelvénybe, végül az ideiglenes terv valósult meg, de így van egy kis kanyar a hídban. És hogy miért pont itt vezet a híd nyomvonala? Nincs új a nap alatt: állítólag azért, mert akkoriban a szemben lévő budai telkek Wekerle Sándor politikusé voltak, aki ki tudta lobbizni, hogy a telkek ily módon könnyebben elérhetőek legyenek a pesti oldalról...Itt zajlott le a főváros leggazdagabb koldusának temetése is - Szent Gellért mellett ő egy másik "celebje" a templomnak -, az akkori időkben más mércével mért több ezer forintot tudott összegyűjteni az Eskü téren át a templomba igyekvő módosabb pesti polgároktól.
Ide nem messze található a Belvárosi Ortodox templom, mely az ortodox keleti vallásúak megszentelt helye. A templomot görög kereskedők építtették, akik érdekesen kerültek ide: a törökdúlás után kellett egy közvetítő népcsoport, akiknek a tagjai a török árukat továbbra is behozták az országba, ők lettek a görögök. A templom a II. világháborúban ágyútalálatot kapott, azóta egytornyú. A közösség felbomlása, szétszóródása, asszimilálódása után az itt állomásozó szovjet kiskatonák tartották életben, mondjuk ők használták lóistállónak is... Az, hogy ma kié a templom, vitatott, pereskedésig fajult a dolog a konstantinápolyi és az orosz pátriárka között, a polgári bíróság az oroszoknak ítélte, de ezt sokan nem fogadják el. A magyar ortodoxok a konstantinápolyi pátriárkához tartoznak egyébként, nem az oroszhoz. Az ikonosztáza 1800-ból való. Ez az egyház elveti a szoborábrázolást, helyettük ikonok vannak, melyeket ma is festenek, és az a sajátosságuk, hogy egy hozzá nem értő nem tud megkülönböztetni egy mai ikont egy régebben készülttől, mert a szenteket mindig ugyanúgy kell ábrázolni, mivel úgy tartják, hogy az ikonban maga a szent is jelen van. Nem ismerik el a pápát a legfőbb egyházi méltóságnak, és nem fogadják el az első hét egyetemes zsinat utániakat, amiket nyugaton tartottak, de hisznek a szentháromságban, a hétszentségben, az utolsó ítéletben pl. Nincs úgy központjuk, mint a római katolikusoknak a Vatikán, helyettük pátriárkák vannak. Tisztelik Máriát is, nem úgy, mint a reformátusok, akiknél teljesen hiányzik a Mária-tisztelet. Bent fotózni nem lehetett, B a megszokottnál erősebb tömjénfüstöt említette meg, mikor kijöttünk, mint szokatlan dolgot, én ehhez nem tudok hozzászólni, a reformátusok tudtommal nem használnak tömjént (illetve, ezt majd még meg kell kérdeznem valakitől, amolyan katolikus hívságnak tűnik most innen nézve, de nemtom...).
Első állomásunk a Belvárosi Plébániatemplom volt, mely a város legrégebbi római katolikus temploma, román, majd gótikus alapokra épült. A török időkben mecsetként funkcionált, az imafülke (mihráb) ma is áll az oldalában. A templomot az Erzsébet híd építésekor le akarták bontani, illetve arrébb akarták vitetni, mert belelógott az űrszelvénybe, végül az ideiglenes terv valósult meg, de így van egy kis kanyar a hídban. És hogy miért pont itt vezet a híd nyomvonala? Nincs új a nap alatt: állítólag azért, mert akkoriban a szemben lévő budai telkek Wekerle Sándor politikusé voltak, aki ki tudta lobbizni, hogy a telkek ily módon könnyebben elérhetőek legyenek a pesti oldalról...Itt zajlott le a főváros leggazdagabb koldusának temetése is - Szent Gellért mellett ő egy másik "celebje" a templomnak -, az akkori időkben más mércével mért több ezer forintot tudott összegyűjteni az Eskü téren át a templomba igyekvő módosabb pesti polgároktól.
Ide nem messze található a Belvárosi Ortodox templom, mely az ortodox keleti vallásúak megszentelt helye. A templomot görög kereskedők építtették, akik érdekesen kerültek ide: a törökdúlás után kellett egy közvetítő népcsoport, akiknek a tagjai a török árukat továbbra is behozták az országba, ők lettek a görögök. A templom a II. világháborúban ágyútalálatot kapott, azóta egytornyú. A közösség felbomlása, szétszóródása, asszimilálódása után az itt állomásozó szovjet kiskatonák tartották életben, mondjuk ők használták lóistállónak is... Az, hogy ma kié a templom, vitatott, pereskedésig fajult a dolog a konstantinápolyi és az orosz pátriárka között, a polgári bíróság az oroszoknak ítélte, de ezt sokan nem fogadják el. A magyar ortodoxok a konstantinápolyi pátriárkához tartoznak egyébként, nem az oroszhoz. Az ikonosztáza 1800-ból való. Ez az egyház elveti a szoborábrázolást, helyettük ikonok vannak, melyeket ma is festenek, és az a sajátosságuk, hogy egy hozzá nem értő nem tud megkülönböztetni egy mai ikont egy régebben készülttől, mert a szenteket mindig ugyanúgy kell ábrázolni, mivel úgy tartják, hogy az ikonban maga a szent is jelen van. Nem ismerik el a pápát a legfőbb egyházi méltóságnak, és nem fogadják el az első hét egyetemes zsinat utániakat, amiket nyugaton tartottak, de hisznek a szentháromságban, a hétszentségben, az utolsó ítéletben pl. Nincs úgy központjuk, mint a római katolikusoknak a Vatikán, helyettük pátriárkák vannak. Tisztelik Máriát is, nem úgy, mint a reformátusok, akiknél teljesen hiányzik a Mária-tisztelet. Bent fotózni nem lehetett, B a megszokottnál erősebb tömjénfüstöt említette meg, mikor kijöttünk, mint szokatlan dolgot, én ehhez nem tudok hozzászólni, a reformátusok tudtommal nem használnak tömjént (illetve, ezt majd még meg kell kérdeznem valakitől, amolyan katolikus hívságnak tűnik most innen nézve, de nemtom...).
 |
| Belvárosi Ortodox templom, Petőfi tér |
 |
| Belvárosi Plébánia templom, Március 15-e tér |
Harmadikként a Szervita téri Szent Anna templom következett. IV. Béla király idejéből való, johannita alapokon nyugszik a külsőre mostanság eléggé lerongyolódott templom. Szent Anna mellett egy másik szentnek is szerep jutott itt, Szent Peregrinnek (más néven Pellegrinus Lasiosi, hogyan lett az l-ből vajon r?), akinek a nevéből a zarándoklat szó (peregrinatio) jön. Peregrin a fájóslábúak, köszvényesek, manapság pedig a rákbetegek védőszentje, és itt az a sztori, hogy a templomot tulajdonképpen fricskának szánták, ugyanis itt, a templomhoz közel állomásoztatták korábban a lábasjószágokat a kereskedők. (Peregrin arról híresült el, hogy soha nem ült le, ezért idősebb korában fekélyes lett a lába. Az orvosok le akarták vágni, ám ő imádkozott és csodásan meggyógyult.) A szerviták rendjét (Szűz Mária szolgái) firenzei kereskedők alapították, hozzánk I. Lipót közvetítésével kerültek 1697-ben. A templom arról is nevezetes, hogy van két diorámája (a fényképezés előtti ábrázolási mód, makettnek lehetne mondani, ritkán fordul elő az egyházi ábrázolásban). Két "híres" halottja van a templomnak: András, a főváros utolsó remetéje (a remeteség hivatalos intézmény volt a fővárosban, melyet aztán eltöröltek az 1800-as évek elején) és Lamberg Ferenc Fülöp, akit a nép az 1848-49-es szabadságharc idején felkoncolt, az utcán hagyott holttestet a szervita papok vitték el.
 |
| Az egyik dioráma a Szervita téri templomban |
 |
| A Szervita téri templom kívülről |
Ezek után következett a Deák téri Evangélikus templom, Pest első evangélikus temploma. Ahogy Kata, a túránkat vezető meg is jegyezte, neki sokáig nem esett le, hogy ez egy templom, mivel a legfőbb jellegzetesség, a harangtorony, hiányzik róla. Statikai okok miatt bontották le, a templom ma is küzd a süllyedéssel, folyamatos rekonstrukciót igényel a megtartása. Kossuth Lajos itt kereszteltette meg a fiait, Jókai Mór az első sorok valamelyikében ült rendszeresen, és itt volt József nádor egyik esküvője is (több is volt, szegény feleségei rendre távoztak az élők sorából...)
 |
| A Deák téri evangélikus templom. Középen, a kis félkörben vannak a harangok, a harangtorony helyett itt helyezték el őket |
A Deák téri evangélikus templom belseje
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése