2013. november 9., szombat

Imagine Budapest-i séták 1. - Toronyiránt, harmadik rész

Felirat a Hazatérés templomában
Kis sétára innen, a Köztársaság téren van a Hazatérés temploma. Kinézete szintén megtévesztő: Bauhaus stílusú ház, melynek toronyszerűen kialakított teteje és a rajta lévő csillag sejteti, hogy ez nem szokványos lakóház. Ha valaki most rákeres a nevére a neten, akkor a Horthy-szobor állítás kapcsán talál róla hideget-meleget... Ehhez nem tudok mit hozzáfűzni, a ma zajló dolgok  nagy része holnap már történelem, ki tudja az eseményeket objektíven megítélni azok történése közben, én biztosan nem. Illetve, én semmikor sem, azt gondolom, hogy utólag meg már, a múlt ködébe veszően, ismétcsak nehéz kinyilatkoztatni bármit is a történésekről. Egészen csodálom a bátorságukért a történészeket, amiért bizton állítanak dolgokat, aztán azokat az iskolákban a történelemtanárok megtanítják, felnövünk tényeknek elkönyvelt dolgokon, de hogy valóban úgy volt-e, úgy történt-e? Szerintem arra nincs 100 %-os bizonyosság. Na, mindegy, ennek a templomnak a története Trianonhoz kötődik, gyülekezete az elszakított országrészekből ideérkezettekből verbuválódott. Sok jele is van ennek a templomban, és a templom körül. A bejáratnál lévő "Vesszen Trianon", "Nem, nem, soha" jellegű felirat, Wass Albert szobra (plexivel védve, mert állandó támadások céltáblája), magyaros, népies fafaragások, erdélyi szőttesek az itt helyet kapó Horthy-kápolnában, az alagsorban működő Szabó Dezső színház kelyhes, tulipános oszlopdíszítése...
A homlokzat
Az asztalterítő mintája a Horthy kápolnában
Fafaragott tábla a kápolna bejáratánál, rajta a szöveg rovásírással is
Az oszlopdísz a Szabó Dezső színházban
A festmény a színház falán
Következő állomásunk a neogót stílusú Hold utcai református templom. Ide sem mentünk be, ámde egy nagyon érdekes dolog történt: a kapuban összefutottunk egy igazi Zwingli-leszármazott hölggyel. Ulrich Zwingli a reformáció nagy alakja volt Luther és Kálvin mellett, és a nénike állítólag ily módon az 1400-1500-as évekig tudja visszavezetni a családfáját. Szerintem fantasztikus dolog, ha tisztában vagy az ilyesmivel, és ő nagyon büszke is volt rá, alig akart otthagyni minket (épp indulóban volt haza), mesélt a templomról, a saját családjáról, szóval 86 évesen igazán irigylésreméltó, ahogy tartja magát mind fizikailag, mind szellemileg. A templom építését olyan nagynevű, nagymúltú családok támogatták, mint a Ganz, vagy a Dreher, akik Németországból, Svájcból, Hollandiából érkeztek a XIX. század második felében Budapestre. A templom mellett bérlakások voltak, zsidó gyerekeket bújtattak a hívek bennük a II. világháborúban. Egészen furcsa és szürreális helyszín volt a háború után: a közelben lévő Magyar Televízió székháza mellett itt rendezték be a tévé varrodáját és jelmezraktárát...
A Hold utcai templom homlokzata
Végül elérkeztünk utolsó helyszínünkhöz, a Nagy Ignác utcai unitárius templomhoz. A protestáns egyházak egy ága ők, az egyetlen magyar alapítású vallási irányzat, gyökerei az XVI. századi Erdélyi fejedelemségig nyúlnak vissza. Alapítójuk Dávid Ferenc, aki János Zsigmond erdélyi fejedelem udvari lelkésze és az unitáriusok első püspöke is volt. Dogmamentes vallás, szabadelvű, szentháromságtagadó, Jézust prófétának és nem isteni származottnak tartja, az oktatás, a művelődés kiemelkedő fontosságú, valamint az élet és a teremtett világ tisztelete, a jóravaló képességekkel született ember fejlődésének segítése is. Hollandiában és Angliában vannak még nagyobb számban hívei. Kevesen tudják, hogy Bartók Béla felnőttkorában tért be ebbe a egyházba. Petz Samu tervei alapján épült, a templom és a környező házak is egy bizonyos téglából, mivel egy téglagyártó cég pénzelte az építését a templomnak és környék házainak is. Nagyon érdekes, hogy a templom az emeleten van, lépcsőházból lehet bejutni magába a terembe, ahol az érkeztünkkor ért éppen véget az istentisztelet. (Azt tudom, hogy a reformátusok így hívják, a katolikusok misének - nemtom, hogy itt épp mi a helyes szóhasználat. Egyszer már megpróbáltam összegyűjteni a köszöntéseket is - még mindig a reformátusoké tetszik a legjobban: 'Áldás, békesség'. És, nemtom miért, hiszen én nem vagyok vallásos, egyszer így köszöntöttem egy hívő görög katolikus ismerősömet, és ő a náluk szokásos 'Dicsőség Jézus Krisztusnak'-kal válaszolt, és ez olyan szívmelengető érzés volt valami miatt. Mindez az evangélikusoknál: 'Erős vár a mi istenünk' és rá a válasz is ez, illetve az izraelitáknál: 'Sálom', viszonzásul: 'Aléchem sálom'. Ja és persze ne hagyjam ki a római katolikus közösségét sem: 'Dicsértessék a Jézus Krisztus.' 'Mindörökké. Ámen.')

Az unitárius templom homlokzata, a jellegzetes téglával
A templom belsejének egy részlete
Egy másik részlet, a fafaragások itt is nagyon mívesek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése