Folytattuk utunkat a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felé; egy újabb vallási irány, egy újabb kultúra. A zsidók nagyobb csoportjának feltételezett első megtelepedése a fővárosban a tatárjárás utánra tehető, a budai vár tövében. 1686, azaz Buda visszafoglalása után, miután kollaborálással vádolták meg őket, kiűzettek a városból, majd II. József türelmi rendelete után térhettek újra nagyobb számban vissza, de ekkor már inkább Terézvárosban, Erzsébetvárosban és Újlipótvárosban, tehát a pesti oldalon találkozhatunk velük. Számuk az 1920-as években volt a legmagasabb, ma ilyen-olyan adatok szerint a magyarországi izraelita vallásúak 75-80 %-a Budapesten él. Három zsinagóga maradt fenn többé-kevésbé: a legismertebb, leglátogatottabb Dohány utcai, a Kazinczy utcai, és amit mi megnéztünk a Rumbach Sebestyén utcában. Ezenkívül a Frankel Leó utca egyik bérháza is rejt egyet (szerintem ezt látom mindennap a hévről és nagyon izgat ennek is története), illetve van egy eldugott neológ imaterem a Hunyadi téren, a VI. kerületben is. És hogy mi is az, hogy neológ? 1869-ben tartottak egy zsinatot, ahol gyakorlatilag kettéváltak: lettek az ortodoxok és a neológok, illetve volt még egy harmadik, középső ág is, akik az egybetartozást szerették volna, ők a "status quo ante" - "legyen, ami eddig volt" irányzat. Leginkább a magyar nyelv használata az, ami előtérbe került a neológoknál a jiddis helyett (prédikációk, tanítás, vallásos kiadványok), öltözködésükben nem térnek el az átlag polgári viselettől, tartózkodnak a külsőségektől (szakáll, pajesz, fejfedő). A teológiai, értelmezési különbségek minimálisak az ortodoxhoz képest. Orgonálnak, a hangszeres zene nem megengedett az ortodoxiában, férfi kórus helyett lehet vegyes is az éneklés. Nyilván ez csak pár kiragadott dolog, az e felekezethez tartozók bizonyára sokkal többet tudnának felsorolni.
A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát Otto Wagner tervezte, aki a bécsi szecesszió mestere volt, de ez a zsinagóga nem szecessziós, hanem inkább alhambrai (Granada, Spanyolország), azaz mór építészeti jegyeket mutat. (Egészen fura épület lehetett a maga korában, ezekkel a vonásokkal nagyon kilóghatott az itt fellelhető stílusok űrszelvényéből). A zsinagóga egyébként azoknak a zsidó kereskedőknek épült, akik a közeli Erzsébet téren, a Gödör helyén lévő egykori szénapiacon kereskedtek és itt vettek házakat a közelben.
 |
| Egy ablak |
 |
| A tető belülről |
 |
| Kékfény |
 |
| Falrészlet |
 |
| A zsinagóga az utcafronton |
Következő állomásunk a Bazilika volt. Ide nem mentünk be, mondván, hogy egyszerű halandóként is bármikor meg lehet nézni, eléggé touristy ugyanis. Nekem ez a hozzáállás tetszett is, most ugrott csak be egy régi beszélgetés valakivel, aki említette, hogy ő úgy volt Rómában, hogy egy ott élő ismerőse, aki ráadásul sokat is tudott a város titkairól, kalauzolta őt a csámborgása során és olyan kis eldugott, rejtett helyekre jutott így el, amelyek hírét sem hallották a csordaként vonuló turistahadaknak. Én is így szeretnék minden várost felfedezni a jövőben, kár, hogy nincs olyan ismerős egy sem, most kapásból, akire tudnék ebben számítani. :(
Azért az ide vonatkozó Vasárnapi Újság-os sztorit itt is meghallgathattuk :): a Bazilika helyén egy ún. "heccszínház" működött egykor, (a hecc, heccelni szó a német hetzen-ből jön, ami uszít, hajszol, hajt-ot jelent), és amolyan bűntanya jellege volt a környéknek, József nádor (akiről épp tegnap hallottam egy műsort a Kossuth rádióban, A hely címűben, tök érdekes amúgy legtöbbször, szeretem hallgatni (itt meghallgatható ez az adás 3 hétig: http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2013-11-08)) rendelte el a terület rendezését, a közeli kirakodótér, az első gyalogos budai átjárási lehetőség miatt mindenféle kétes népek megfordultak errefelé. (Ez már a második történet, ami arról szól, hogy a vallás segítségével próbálják elérni, hogy az emberek moderálják már egy kicsit magukat és éljenek erkölcsösebben, Istennek tetszőbben - nosza, építsünk egy templomot a bűn helyére, hogy javuljanak a zemberek). Az építkezés eléggé nyögvenyelős volt állítólag, a korabeli vicclap, a Borsszem Jankó javasolta is, hogy a templomi átjáróban pénzt kéne szedni és gyűjtést rendezni az építés meggyorsítására, vagy zálogba is lehetne adni akár, sőt volt Bazilika sorsjegy is, amit Trefort Ágoston, az akkori közoktatásügyi miniszter bocsáttatott ki az építésre és a fenntartásra. Fotókat sem csináltam róla, a neten gondolom van sok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése