T kérdezte legutóbb, mégis mondjam már meg, hány Édes November kendőm van már? Nyilván úgy értette, hogy eddig. :) Jelentem, hat.
Mindegyiket szeretem valamiért, alulról felfelé haladva:
- a lilát azért, mert ő volt az első, ráadásul ajándék, köszönöm J, látod, mit indítottál el? :)
- a türkizes kéket, mert az első munkám, ill. a színéért, meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt, és mert ezen vannak a kis gyöngyök, amiket bírok, ahogy csilingelnek, ahogy összeütődnek és mert jóleső húzásuk van lefelé, súlyt adnak a kendőnek,
- a zöldet szintén a színéért, nagyon szeretem ezt az árnyalatot,
- a rozsdaszínűt a puhaságáért, a jóleső vastagságáért, amiért gyorsan haladós volt, imádom a Drops Paris fonalát (is),
- a színárnyalatos kéket, mert első fecske, az első átmenetes fonal, amivel dolgoztam,
- a lazac, vagy mályva, vagy nem is tudom milyen színűt, mert különleges (a lógós része sem olyan már, mint a többieknek, hanem horgoltam azt is), eszméletlenül puha és könnyű, szintén első látásra bele, egészen :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése