Reggel, ha nem is nyitásra, de olyan 8 órára már ott is vagyunk a bazilikánál. A szállás díjában a reggeli is benne van, ez azt jelentette, hogy a lakáshoz közeli kávézóban tolhattunk voucherünkkel egy kávét és választhattunk az elég változatos formájú, ám hasonló ízű péksüteményekből. A pincérek hanyag olasz eleganciával néztek rajtunk keresztül négy napon keresztül, lehet, hogy azért, mert itt is van egy olyan szabály, mint a franciáknál, hogy reggelire halálos bűn eszpresszót kérni, ugyanis minden alkalommal azt kérdezték, hogy "capuccino?". Hát, köszönjük nem, és nem azért, mert külföldiek vagyunk, és még ezt sem tudjuk, hanem mert nem iszunk tejet akkora mennyiségben, sem B, sem én. Egyébként náluk ez vajon hogy van? Az olasz lakosság egyik tagjának sincs gondja a tejjel, mert itthon szerintem már egész sokan lehetünk, akik felnőttkorunkban nem élünk vele. A gluténérzékenység viszont már biztosan felütötte a fejét náluk is (vagy csak a turisták miatt láthattuk ezt a táblát, nemtom):
Így aztán minden alkalommal mondtuk, hogy bocsánat, de expresso macchiato, per favore. Ja, és 3 EUR-t fizessél légyszi pluszban, ha le szeretnél ülni, míg fogyasztasz - lehúzunk, de legalább szólunk előre a voucher-on, korrekt.
Átjutunk a biztonsági kapun és besétálunk a bazilikába. Nagyon részletes leírása van a wikin: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_P%C3%A9ter-bazilika. Fellifteztünk a kupolába is, szép belülről:
... és szép a kilátás is a térre:
... a Vatikáni Múzeumok épületeire:
... és a vatikáni kertre is:
Megtaláltuk az eredeti Piétát is, amely azóta van üvegfal mögött, hogy egy magyar származású félbolond megtámadta:
Miután kijövünk, elszörnyedünk az azóta kígyózóvá nőtt, belépésre várók során, majd ugrunk visszafelé az időben, s a nap hátralévő részét az ókorban töltjük.
A Colosseum felé indulunk, a Roma Pass-os külön sort persze nem találtuk meg, az volt a váratlan megoldás, hogy beállva a fősorba elővettem a szép kis bordó csomagocskáját az RP-nek, amit kiszúrt az egyik fel-alá grasszáló, turistákat eligazító ember, s szólt, hogy ne ide, hanem oda álljunk. Újabb biztonsági kapus átvergődés, majd benn is voltunk.
Utána kicsit elüldögéltünk a közelében található Diadalív tövében, majd következett a Forum Romanum:
Ami többek között kimaradt, az a Palatinus domb, pedig ide is be tudtunk volna menni ezzel a kombinált Colosseum-os jeggyel, de megint a telítődésbe futottunk bele és tulképpen ránk is esteledett szép lassan, úgyhogy ezt legközelebb. Helyette inkább ismét metróztunk egy kicsit, majd a Pantheonhoz sétáltunk, utána pedig át a Piazza Navona-ra, ahol egyszerűen csak élveztük a tér hangulatát a járda szélén üldögélve.
Átjutunk a biztonsági kapun és besétálunk a bazilikába. Nagyon részletes leírása van a wikin: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_P%C3%A9ter-bazilika. Fellifteztünk a kupolába is, szép belülről:
... és szép a kilátás is a térre:
Megtaláltuk az eredeti Piétát is, amely azóta van üvegfal mögött, hogy egy magyar származású félbolond megtámadta:
A Colosseum felé indulunk, a Roma Pass-os külön sort persze nem találtuk meg, az volt a váratlan megoldás, hogy beállva a fősorba elővettem a szép kis bordó csomagocskáját az RP-nek, amit kiszúrt az egyik fel-alá grasszáló, turistákat eligazító ember, s szólt, hogy ne ide, hanem oda álljunk. Újabb biztonsági kapus átvergődés, majd benn is voltunk.
Ami többek között kimaradt, az a Palatinus domb, pedig ide is be tudtunk volna menni ezzel a kombinált Colosseum-os jeggyel, de megint a telítődésbe futottunk bele és tulképpen ránk is esteledett szép lassan, úgyhogy ezt legközelebb. Helyette inkább ismét metróztunk egy kicsit, majd a Pantheonhoz sétáltunk, utána pedig át a Piazza Navona-ra, ahol egyszerűen csak élveztük a tér hangulatát a járda szélén üldögélve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése