Egy nap a múzeumban - A szecesszió világnapja, II. rész - délutáni program

A Bigot-kiállítás után ebédszünet következett, amelyet számomra egy szendvics, egy kávé és egy limonádé jelentett a múzeum kis büféjében (mostanában rá vagyok kattanva a limonádéra, vajon miért?). Mellém telepedett az asztalhoz két hölgy, egyikük Müller Éva, akiről kiderült, hogy dolgozott az IBUSZ-ban is (ahogy én is), egy kicsit beszélgettünk. Ő az épületbejárást választotta délelőtt, írt egy könyvet Titkárnő ABC címmel és van egy honlapja is (http://muleva.hu/), ahol elérhetőek a fotói is (baloldali menüben, "fotók" címszó alatt), amiket itt is készített többek között:

https://plus.google.com/photos/110086178228188569880/albums/6022864738353175553

Utána még volt egy kis időm nézelődni a múzeum boltjában, ekkor akadt meg a szemem a már korábban mutatott kékeszöld kendőn, de nagyon szép könyveik, iparművészek által készített tárgyak is vannak; meg bírtam állni, és semmit sem vettem (ekkor még), egy hős voltam. :)

A nap - ami borzasztó gyorsan elszaladt, mire feleszméltem, már be is esteledett - az előadásokkal folytatódott. Kicsit bolyongtam az épületben, mire megtaláltam a könyvtárat, már el is kezdődött Rozsnyai József előadása, ami a Erzsébet nőiskolát mutatta be (ma Teleki Blanka Gimnázium). Az épület a Vakok Intézete mellett áll az Ajtósi Dürer soron, ami egészen közel van a munkahelyemhez, úgyhogy kívülről már elég sokat láttam. Egy pici zavar van bennem, mert most rákeresve az épületre nem Lechner Ödönt jelölik meg a források tervező építészként, hanem Baumgarten Sándort és Herczeg Zsigmondot, lehet, hogy ha odaérek az elejére, megvilágosodik, hogy hogyan is van ez tulképpen, de mindenesetre, több helyen is azt olvasom most róla, hogy Lechner Postatakarékpénztára volt a minta, annak stílusával szoros rokonságot mutat az épület. 

http://www.zugloilapok.hu/web/guest//hirmegjelenito?view_article_3s2C=noiiskola

A francia reneszánsz-barokk építészetből átvett pavilonozás jellemző rá, többek között (amikor a különböző funkciójú épületrészek külön-külön tetőzetet kapnak az épület tetejének tömbjén belül), a ma is látható, szinte csak egyedüli stílusjegyként megmaradt téglaszalagos ornamentika. Csúcsdísze valószínűleg a II. világháborúban dőlhetett le, nem maradt fenn róla jó állapotú kép, de valószínűsítik, hogy a nagyszentmiklósi kincs inspirálhatta a készítőit. A homlokzati keretdíszben egykor a magyar címer volt látható. A kupola homorú, nincsenek benne belső tagolóelemek.

A következő előadás tárgya a Bírák és ügyészek lakótelepe volt a XII. kerületben, amelynek lakóházait Árkay Aladár tervezte. A csodálatos villákról láthattunk egykori és mai fotókat, illetve az egykori építészeti terveket; érdekes volt látni, ahogy a későbbi lakók, tulajdonosok hogyan alakítgatták át, újították fel ezeket a házakat. Engem még az is meglepett, hogy mennyi hatás érte Árkay-t, akit kora egyik legkísérletezőbb alakjának tartanak az utódok, ezeket is végigvette az előadó:

- Arts and Crafts mozgalom (Anglia, William Morris, Philipp Webb, Baillie Scott)

http://s0.geograph.org.uk/photos/00/75/007579_db071cf7.jpg

- Tudor stílus (Amerika, pl. Buena Park Chicago - 1897):

http://uptownhistory.compassrose.org/2011/08/greenlee-residence-sheridan-at-windsor.html

- az amerikai modern építészet(Frank Lloyd Wright)

- a finn nemzeti romantika (Eliel Saarinen)

- az angol kertvárosok építészete (Norman Shaw: Bedford Park, London)

http://en.wikipedia.org/wiki/Bedford_Park,_London#mediaviewer/File:Bedford_Park,_London_in_2005.jpg

- a magyar, főleg az erdélyi népművészet motívumai.  

A 'to do' listámon rajta van, hogy egyszer sétálok majd arra, s készítek képeket, most egyelőre álljon itt egy a netről:

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=-8318

 ill. egy kis összefoglaló másnak a tollából:

http://hg.hu/cikkek/design/15539-101-eves-budapest-egyik-legszebb-villanegyede

Ennek a szekciónak a 3. előadása a kecskeméti Iparos Otthon volt, itt van róla egy rövid leírás és képek:

http://muemlekem.hu/muemlek?id=2272

Illetve a Szecessziós Magazinban itt szerepel az épület:

http://www.szecessziosmagazin.com/magazina/kecskemetiparosotthon.php

A kis szünet utáni második szekcióban két előadásra került sor, melyből én már csak az elsőn tudtam részt venni, ez Nikelszky Gézáról, a Zsolnay gyár tervezőjének munkásságáról szólt. Egészen elképesztő, amit Zsolnay Vilmos és családja alkotott, különleges életük lehetett, amelyről Nikelszky is írt (a Zsolnay gyár művészete címmel), aki iparművész, festő és író is volt egyben. 52 éven át dolgozott a gyárban, szecessziós stílusú kerámiái mellett készített faliszőnyegeket, bútorokat és kályhákat is, de illusztrált Petőfi-kötetet is.

Ezután sajnos el kellett jönnöm, így Puha Titusz előadásán már nem tudtam részt venni, ez a kiírás szerint Budapest századfordulós épületeinek térképét mutatta be.

Az épklubos blogon épp ma láttam, hogy megjelent a kinti, ferencvárosi sétáról a bejegyzés, az itt található:

http://epklub.blogspot.hu/2014/06/az-ideal-utjarol-leterni-tudni-en-soha_15.html

Iparművészeti Múzeum, 1896

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=326799850803186&set=gm.497558043707672&type=1&theater

Itt pedig egy friss bejegyzés a Kép-tér blogról, az épületről:

http://kep-ter.blogspot.hu/2014/06/az-iparmuveszeti-muzeum.html