Provence és Azúr-part letudva (ugye, hogy ez semmi sem volt?), másnap reggel sátorbontás, s várnak a pirenézek.
Átutazóban még a tartományon, megállunk Beau de Provence-ban, amely a középkori provanszál trubadúr költészet központja volt egykoron, falai között a mindig nemes és kegyes úrnő felé érzett szerelmet a legnemesebb és legvonzóbb formában verselték meg. A trubadúrok voltak a harcias feudális urak ellenpontjai, akik családfájukat a bibliai három királyok egyikéig, Baltazárig eredeztették vissza:
A trubadúr szerelme mindig kimeríthetetlen és kielégítetlen volt, csupán a vágyat testesítette meg, csupa lovagiasság, tánc, udvarlás, önmaguk élvezete volt az életük. Ennek a kornak is vége szakadt azonban egyszer, s ekkor a vidék kis bárósággá szelídült, majd a francia királyi korona része lett.
 |
| Kilátás a várból |
Megnézzük a városka feletti várat, sétálunk a jórészt egy utcán, amije van neki, majd egész napos utazás során, a nap végén érjük el következő kempingünket már egy új tájegységben, a Pireneusokban.
Azt hiszem, sokunknak ez a 2-3 nap a Pireneusokban a legszerethetőbb. Nem annyira zsúfolt hegyecske, mint az Alpok, ugyanakkor nagyon szép a táj, vízesések, vadvirágos hegyoldalak, völgyek, tengerszem. Sok-sok bicajos, elvégre itt van a Tour de France-nak több szakaszhelyszíne is, szóval jó hely, na.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése